Hatalmas cikkben elemzi és veszi sorra a Kreatív, milyen változások zajlottak le a média- és reklámpiacon a második Orbán-kormány ideje alatt. Több mint nyolcvanezer közbeszerzési és reklámozási adat elemzése után végeztek kalkulációkat, majd le is rajzolták, mennyi pénzt költöttek, hová folytak a pénzek, kik üzemeltették a rendszert.
Az Állami Számvevőszék közleménye szerint ellenőrizték az egyes egyensúlyjavító intézkedéseket és azok hatását a költségvetés végrehajtására. Az ÁSZ megállapította, hogy a 2007 és 2013 között hozott intézkedések növekvő mértékben járultak hozzá a költségvetési egyensúly javításához. A költségvetési gazdálkodás feltételeit kiszámíthatóbbá tette, hogy az időszak elejét jellemző utólagos zárolások helyett 2012-2013-ra lényegesen megnőtt az előzetes tartalékképzés szerepe a hiánycél tartásában. Az ellenőrzés ugyanakkor hiányosságokat állapított meg az intézkedések előzetes hatásvizsgálatával kapcsolatban.
Közel egy éven keresztül figyeltette, vizsgálta a kormány az RTL hírműsorait, majd megállapította, hogy a tévé elfogult a kabinettel szemben, túl sok „negatív” hírt közöl, pedig a TV2 kiegyensúlyozottabb. A hvg.hu birtokába került vizsgálat információink szerint szerepet játszott abban, hogy a kormánypárt viszonya megromlott az tévétársasággal, mely végül a reklámadó fő célpontja lett. Az elemzés szerint az RTL még szegény gyerekeket is bevetett, hogy rossz színben tüntesse fel a rezsicsökkentést.
Körbeturnézták az országot a miniszterek, államtitkárok, pedig alig telt el 12 nap a választási kampány hivatalos kezdete óta. Beszállt tehát a kormány is a Fidesz népszerűsítésébe: szalagot vágnak át, utakat, hidakat, állami támogatást ígérnek, büszkélkednek az eredményekkel. Számításaink szerint már közel ezer milliárdnyi ígéretet tettek a kabinet vezetői.
Egy bizonyos koron túl a diplomás nőknek nagyobb kedvük van a gyerekvállaláshoz, és szívesebben szülnek két-három gyereket is. Ám számtalan ok hátráltatja a politikusok által is vágyott bébibummot – a karriervágy csak az egyik –, pedig az ország a gazdasági erejéhez képest sokat költ a támogatásokra. A kormány eddig egyik kezével sokat adott, másik kezével viszont sokat el is vett, ráadásul kevés az esély, hogy a választásokig bevállalja a sok pénzt igénylő reformokat.
Mi az egyetlen akadálya a Fidesz nagyszabású társadalom- és rendszer-átalakító törekvéseinek? Miért beteg a hazai gazdaság, miért késztet százezreket fájdalmas váltásra a kormány? Mi hajtja a Fideszt a politikai berendezkedés teljes átszabására 2010 óta, milyen „demokráciadilemmák” foglalkoztatják Orbán Viktort, és miért van „szereptévesztésben" az Ab? Interjú a Miniszterelnökség vezetőjével a kormány 3 évéről.
Egy feudális társadalomban élünk, aminek megerősítését a második Orbán-kormány tevékenysége csak erősíti. Chikán Attila és Mellár Tamás közös beszélgetésén elhangzott, hogy ideje lenne befejezni a gazdaságpolitikai improvizációt és a gazdasági szabadságharcot, mivel "nem Magyarország fújja a passzátszelet", nem mi szabjuk meg a világgazdasági irányokat.
Mintegy 900 napirendi pontot tárgyalt meg 48 ülésen megalakulásának egyéves évfordulójáig a második Orbán-kabinet.
Az Orbán-kabinet rácáfolt a választási ígéretre, és az adóemelés kormánya lett.
A szabadságharcos üzemmód Orbán Viktornak eddig bejött, a miniszterelnök politikáját a romló életkörülmények ellenére többen támogatják, mint az első fideszes kormányt, amely még két kézzel szórta a pénzt például a millenniumi ünnepségeken.
A kormányfőt nem tehermentesítette az új kormányszerkezet, a szociális konzultáció csupán politikai eszköz, az MSZP pedig soha nem állt ilyen közel ahhoz, hogy jelenlegi formájában megszűnjön. Ezekről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Török Gábor politikai elemző, a Vision Politics igazgatója.
